Pilisi Önfenntartó Kistérség

2019.03.07-én, a Művészetek Házában szerveztünk egy előadást, ahol bemutattuk a Pilisi Önfenntartó Kistérség koncepcióját.

Ez elsőre lehet nagyon futurisztikusan hangzik, de nagyon is közeli és kézzelfogható.

Jelenleg 14 település lehet érdekelt a részvételben. Budakalász, Csobánka, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tinnye, Üröm.

Köszönjük azon települések vezetőinek, akik megtiszteltek minket jelenlétükkel!

 Pilisi Önfenntartó Kistérség

 

 

 

 

 

 

Miről is van szó?

Leegyszerűsítve, megújuló energiaforrásokból (szemét, napenergia, szélenergia) elektromos áramot állítunk elő, amit teljes mértékben elfogyasztunk. Mindezt nem önállóan csak Pilisvörösvár, hanem a Pilisi - medence települései egy társulás keretein belül.

A megtermelt energiát tároljuk és elfogyasztjuk, természetesen nagyon bonyolult szabályozó rendszerek segítségével, de erről nem érdemes többet tudni.

A lényeg, hogy létező, már több helyen megvalósított rendszerekről beszélünk.

Az elektromos áramot TETSZŐLEGES célra használjuk fel! Akár a közvilágításra, a közintézmények energiaellátására, akár elektromos buszok üzemeltetésére.

Ausztriában, Olaszországban számos térségben működnek ilyen társulások.

Már most is vannak sikereink! Elkezdtük a modell készítéséhez szükséges adatok feltárását. Tárgyalásokat kezdeményeztünk az Önkormányzatokkal. Tárgyalásokat folytattunk az NHKV Zrt. vezérigazgatójával, a MÁV Zrt. vezérigazgatójával, az ELMŰ hálózatfejlesztésért felelős vezetőivel, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban az Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős Államtitkársággal, Fenntarthatóságért Felelős Államtitkársággal, a Közigazgatási Államtikársággal. Az egyeztetések eredményeként elnyertük támogatásukat! Benyújtottunk egy rövid tanulmányt, aminek feldolgozása folyamatban van. Mindebben segít minket az Önfenntartó Városok Program szakmai vezetője, Fecske Károly személyében.

A MÁV felé jeleztük Piliscsaba és Angyalföld állomások közötti egyenletes, negyedórás ütemű közlekedési igényünket is, a pilisvörösvári megállóhelyek egyenletesebb igénybevételével.

 

Ássunk egy kicsit mélyebbre! Vagy inkább ugorjunk egyből fejest a mélyvízbe!

A megújuló energiaforrások kiaknázását, mind a hazai, mind az európai uniós energiapolitika támogatja. A környezet és a természet védelme, a fogyasztók ellátása, az elsődleges energiaforrások felhasználásának csökkentése, valamint a felhasználható energiaforrások diverzifikációjának bővítése érdekében mind a hazai, mind az európai uniós energiapolitika támogatja a megújuló energiaforrások hasznosítását.

Természetesen az alternatív források is ide tartoznak, ezeknek külön nevet adtak. Úgy hívják, hogy Körforgásos Gazdasági rendszer, ahol is a hulladékból visszanyerhető nyersanyagokra és a kinyerhető energiára koncentrálnak.

Mindez megteremti a lehetőségét, hogy a különböző fejlettségi szintű és méretű közösségek belépjenek a XXI. század legnagyobb üzletébe: a természeti erőforrások, a nap, a szél, a víz, a környezeti hő és a biomassza villamos energetikai hasznosításába, tárolásába, elosztásába, integrációjába.

Az első ilyen város Salgótarján.

 

 A Pilisi Önfenntartó Kistérség létrehozásának indokai

Pest megye kistérségei számtalan lehetőséggel és hátránnyal küzdenek. A mi Pilisi térségünk - nyilván hasonlóan a többihez - igényli a tartalmasabb élet, a modern technológiák révén elérhető fenntarthatóbb gazdasági és természeti környezet lehetőségét. Az életterek a térségben beszűkülnek a rossz közlekedési megoldások miatt. Előtérben van a személygépjárművekre való támaszkodás. A közlekedés problémája számos irányból nehezíti az életet. Sorolhatnánk a gyerekek iskolába járásától kezdve, a háztartásbeliek ügyintézési és közösségi feladatellátásának akadályozását. A környezettudatosság igénye együtt halad az energiatudatossággal. A média naponta sulykolja a közösségek felé az olcsóbb zöldenergia felhasználás előnyeit, fontosságát. Az Európai Unió energiapolitikája megérkezett hazánkba is, látjuk, hogy a decentralizált, intelligens hálózatokon alapuló megújuló energiatermelés mekkora előnyöket jelent a kisközösségeknek, legyen ez falu, vagy egy városi kerület is akár. 

A modern Körkörös Gazdálkodási modellek kínálják a lehetőséget a fejlődésre.

A Közösségünk tagjai nyitottak az innovatív megoldásokra, így találta meg az Önfenntartó Város Programot.

Megismerve a „deal” metodológiáját, neki álltunk a szükséges adatok begyűjtéséhez. Sajnos a Pest megyének nem áll rendelkezésére SECAP (fenntartható energia-, klímapolitikai akcióterv), így számos klíma kitettségi adatot nehezen érünk el. Az energetikai és közlekedési adatok begyűjtésén dolgozunk jelenleg. Sikerült meggyőznünk a program szakmai vezetését is, hogy segítsen a megvalósítás előkészítésében.

Az alábbiakban bemutatjuk az elképzelésünket: 

Előzményként, bemutatjuk az eredeti koncepció hátterét.

A Modern Városok Program keretein belül a Miniszterelnökség és Palkovics miniszter úr támogatásával kialakult egy szűkebb szakmai kompetenciára épülő csoport. Ezek az Önfenntartó Városok program nevet kapták.

A városok speciálisan, rendelkeznek olyan hulladék előkészítő vertikummal (MBH), mely képes hulladékból származó üzemanyagot (RDF: Hulladékból származó üzemanyag – Hulladékból aprítással, víztelenítéssel mechanikus-biológiai kezeléssel készített, tárolható, szállítható tüzelőanyag. RDF főképp kommunális hulladék éghető részeit, műanyagot, biológiailag lebomló anyagokat tartalmaz, változó összetételben és kalóriaértékkel.) előállítani.

Az Önfenntartó Város koncepciója, hogy megújuló energiaforrásból (szél, nap, kommunális hulladékból egy krakkolásos (hevítés és nem égetés) technológiával) villamos áramot és hőt állít elő. A megtermelt energiával üzemeltetik a középületeket, a közvilágítást és a teljes tömegközlekedést. A rendszer villamoshálózati koordinációját a városi energia-ügynökség és a helyi Áramszolgáltató közösen látja el. A rendszer kiegyensúlyozására villamos energia tározókat alkalmaznak (Storage), az ilyen energetikai rendszert Smart-Grid-nek nevezik, bonyolultabb kiépítésnél pedig Városi Virtuális Erőműnek.

A salgótarjáni minta projekthez hasonlatosan, a kulcsfontosságú hulladékkezelési, villamos energetikai és közlekedési háttér szerencsére a térségünkben is adott.

A Salgótarjáni mintát már több város is átveszi, az együttműködési szerződések aláírása folyamatban van. Jelen tanulmányunk egy Pest megyei kistérségről, a Pilisi régióról szól.

Részvételi szándékuk a mozgatórugó. Jelenleg 14 település lehet érdekelt a részvételben. Budakalász, Csobánka, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszántó, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Tinnye, Üröm. (Ennyiről gyűjtünk jelenleg adatokat.) A megye körülöleli Budapestet és ez sajátos lehetőségeket kínál, de egyben problémákat is hordoz. A térségi projektek is Smart-Grid rendszerűek tudnak lenni, itt azonban a települések által megtermelhető energia általában a megújulókra támaszkodik. Lehet azonban olyan eset, mint az Érdi vagy a mi Pilisi régiónkban, hogy van lehetőség a közelben hulladék hasznosítás energetikai változatára. A koncepció többi része is finoman módosul, pl. a városi tömegközlekedés e-mobilitásba vitele, módosul az igény vezérelt ráhordó e- közlekedési konstrukcióra. Ez nyilván a MÁV rendszerével kapcsolódik közvetlenül. A salgótarjáni városi energiaügynökség háttere egy StadtWerke rendszerű városüzemeltetési társaság. Egy kistérség esetében, vélhetően egy közös régiós energiaügynökség a megoldás. Azonban tudni kell, hogy ez az ügynökség valójában egy nagy informatikai adattárház, amely kiszolgálja a DSO, a ráhordó járatokat üzemeltető és a falvak energia menedzsmentjének igényét. A technikai eszközök nyilván túlterjednek az adattárházon, így ebben az esetben is okosmérők, szenzoros rendszerek, klímaállomások és energia hálózati PMU-k alkotják a rendszert.

Egy-egy régió központban lehetőség lenne megvalósítani egy WTE energia termelő egységet. Mellette létrejöhetnének a falvakban a megújuló termelő rendszerek és a helyi ráhordó E- Mobilitást alkalmazó szállító vállalkozások a MÁV-val karöltve, megoldva a térség közlekedését. Ez WIN-WIN helyzetet teremtene az összes résztvevőnek.

Egyesületünk tanulmányozta és tovább gondolva ezt a programot, kezdeményezi a pilisi régióban egy Önfenntartó társulás létrejöttét, mint egy Energetikai Leader közösség formájában.

Ennek érdekében meghatároztuk azokat az alrendszereket, amelyek működését és üzemi adatait meg kell határozzuk annak érdekében, hogy üzleti modellt tudjunk generálni. Beleértve ebbe egy lehetséges megvalósítási ütemezést is. Tehát az alrendszerek:

 Mindezeket kibontva és a lehetséges ütemezést követve jelenleg 14 település lehetne érintett.

Összlakosság 111.063 fő, összterület 278.8 km2

Az első fázis: WTE

Létrehozzák a települések az Energetikai Leader közösséget.

A kistérségi társulás tagjai elsődlegesen lépéseket tesznek a zöld energia előállítására.

 A jelenlegi lineáris gazdálkodás következménye a jelentős mennyiségű kommunális hulladék keletkezése. Ezt jelenleg a szemétszállító cégek összegyűjtik és elszállítják a regionális lerakó állomásokra. A szemét közel 30 %-a letárolásra kerül.

A társulás célja elérni, hogy a térség kommunális hulladéka WTE technológiákkal villamos energiává alakuljon, amit a társulás visszakap.

Ezt a villamos energiát a települések tetszőleges célra használják fel. Ilyen lehet például az elektromos buszok üzemeltetése. Az elektromos buszok iskola buszként üzemelhetnek a reggeli és a kora délutáni órákban. A köztes időszakban igény vezérelt tömegközlekedést valósítanak meg. Ez a megtermelt energia fordítható akár közvilágítás működtetésére vagy a közintézmények ellátására is. Bármire, amire a település hangsúlyt fektet. A hulladék kezelése, feldolgozása nem a régióban történik.

 A második fázis: Úton az energia -önellátás felé

A megújuló erőforrások, úgymint napenergia

A lakossági háztartások zöld energiát állítanak elő. Ezt az energiát közösségi tárolókban tárolják. A lakossági fogyasztók igény szerint ezekből igényelhetnek szükség esetén vissza.

A tömeges betáplálás következtében megoldható a közintézmények energiaellátása, valamit egy okos közvilágítási rendszer megvalósítása.

A cél, hogy a megtermelt energiát teljes egészében a társaság saját maga használja fel.

A lakosság által megtermelt villamos energia cirka 25-30 GWh/év

 A Fenntartható Energia- és Klíma akcióterv lényege

 Az energiaellátás jelenlegi problémái

Jelenleg a 10-es út menti települések Pomáz és Solymár 120/20 kV-os alállomásból kapják a villamos energiát. Ez Pilisvörösvár esetében légvonalban 10-10 km távolságot jelent.

A hálózat képet és a domborzati viszonyokat is figyelembe véve 15 km, többnyire sérülékeny légvezetéket jelent.

A biztonságosabb energiaellátás érdekében már kb. öt éve ténylegesen hiányzik egy 120/20 kV-os alállomás Pilisvörösváron és térségében.

Ezért egy okos hálózatnak, egy a térségben a megújuló energia megtermelésének, tárolásának igen nagy a jelentősége.

Partnerek

Ebben a kistérségi összefogásban a következő cégek, szervezetek lehetnek a partnereink:

EU-s elvárások

A teljesség igénye nélkül megemlítünk néhány EU-s elvárást, melyek teljesítéséhez kerülhetünk közelebb a kistérségi társulás megvalósítása révén.

Európában évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk. Épp ezért az Unió korszerűsíti a hulladékkezelésre vonatkozó jogszabályait, hogy ösztönözze a lineáris gazdaságról való átállást az úgynevezett körkörös gazdaságra.

Magyarország a hatodik legkevesebb hulladékot termelő uniós ország.

Egy átlagos magyar háztartás hulladéktermelése 2016-ban 379 kg/fő

Háztartási hulladék újrahasznosítására vonatkozó 2025-ös célkitűzés >55%, 2016-ban Magyarországon 35%

A települési hulladék lerakására vonatkozó 2035-ös célkitűzés: <10%, 2016-ban Magyarországon 51%

A klímaváltozás elleni fellépés részeként az EU-s országok vezetői már 2014-ben elkötelezték magukat amellett, hogy az Unió területén 2030-ra 40%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es adatokhoz képest. A 2020-as célkitűzés -20%

Következő lépések

A továbbiakban nagyon fontos feladat a rendelkezésre álló adatok megismerése. Energia fogyasztás, fogyasztási szokások, közlekedési adatok, közlekedési szokások, intézmények adatai, stb.

A tökéletes modellhez széleskörű és pontos adatokra van szükség.

Egyesületünk ebben segédkezik majd. Ez egy nagyon igéretes, jövőbemutató és modell értékű társulás lehet.